A Fila Brasileiro megjelenése
A fila brasileiro a molosser családba tartozó kutyafajta, de sok szempontból különbözik rokonaitól. Visel magán molossoid és véreb jellemzőket, de kiemelném, hogy egyik molosser fajtára se és a bloodhoundra sem hasonlít(hat). Valahol középúton helyezkedik el, mint valami „vadászmolosser” vagy „fogókutya”. Sajnos az FCI-nek nincs ilyen besorolása, pedig a fajta jobb megértése érdekében előnyösebb lehetne.
Az alkata téglalap alakú, masszív, erőteljes, testfelépítése harmonikus, nem nehézkes, mindenféle túlzásoktól mentes. A kanok 65-75 cm (CAFIB standard 65-70 cm) és legalább 50 kg súlyúak, a szukák 60-70 cm (CAFIB standard 60-65 cm) és legalább 40 kg súlyúak (a CAFIB standard mindkét esetben a legalább szó helyett körülbelült használ). A felső határ nincs megszabva, ezáltal lehetőséget adva arra, hogy akár 70-90 kilógrammos filák is lehessenek. Egy ideális testsúlyú fila kan körülbelül 55 kg körül mozog és egy ideális testsúlyú fila szuka 48 kg körül van. Ez egy nagy általánosítás, de szeretnék rámutatni arra, hogy a túl nagy testsúly már nem férhet bele az ideális fila típusba, mert az a funkcionalitás kárára megy. Elnehezült, lomha lesz, ami meg már fajtaidegen tulajdonság.
Vannak, akik összetévesztik néha a tosával, mert van egy-két jellemző, ami átfedés lehet a két fajtában, mint pl. a szín, a molosserekhez képest atletikusabb felépítés, a bőrös fej. Az igazság az, hogy a két fajta erőteljesen eltér egymástól, a filának jellemzően körte feje van, alacsonyabb fültűzéssel ami figyelés közben a tosáhéz hasonló magasságban helyezkedik el, valamint lazább testfelépítéssel rendelkezik, míg a tosának szögletes a feje, magasabban tűzött a füle és feszesebb felépítésű, arckifejezése távol áll a filáétól.
A filát szemlélve első ránézésre feltűnik, hogy a far magasabban van, mint a mar, amiből következik a jellegzetes jármódja, a poroszkálás vagy tevejárás. Ez azt jelenti, hogy az azonos oldalon lévő lábait egyszerre mozgatja, majd a másik oldalon lévő lábait, ami egy oldalra irányuló ringó mozgást kölcsönöz a fajtának. Ügetése térölelő, lendületes, könnyed, puha, laza. Vágtája a nagyságához képes nagyon gyors, fordulékony, nem nehézkes.
Testét laza bőr fedi, ami ráncokat vethet a marján, vállakon és a szemek két oldalán függőlegesen lefelé. Jellegzetes a kettős lebernyeg a tokánál. Szukáknál az alsó vonal mentén, szimmetrikusan mindkét oldalon végigfutó, mérsékelt mennyiségű, logó bőr jelenhet meg néhány egyednél.
A feje leginkább egy körtéhez hasonlítható, nincsenek szögek, hanem inkább ívek. Az agykoponya és az arckoponya aránya 1:1-hez, ami más molosser fajtáknál nem jellemző. Itt eltérés van az FCI-s és a CAFIB-os standard között, mert az FCI-s kitér arra, hogy a fang lehet rövidebb. Stopja nincs, oldalról nézve a fejlett szemöldökívek alkotják. Arckifejezése nyugalomba melankolikus, főleg a laza bőr miatt kialakult alsó logó szemhéj miatt. Füle ebben az állapotban, a szem vonalában két oldalt lelóg. Ez a jellegzetes kifejezés nagyon megtévesztő egy idegen szemlélő számára, aki egyáltalán nem ismeri a fajtát, mert nem nézni ki belőle az ellenszenvet az idegenek felé. Ennél az első találkozásnál kell figyelmeztetnünk a szemlélőt az óvatos magatartásra. A fila fogzáródása ollós, vannak egyedek, amelyek kiemelkedően éles szemfogakkal rendelkeznek. Figyelés közben a fülek tűzése magasabban helyezkedik el. Az arckifejezése összességében nézve tiszta, nem tűnik zavarosnak, felesleges bőrözöttségtől, más fajtára hasonlító jegyektől mentesnek kell lennie. A túlságosan logó alsó szemhéj és a nagyon sok bőr nem kívánatos, bár erre a standard nem tér ki csak úgy, hogy hibának tekintendő minden, ami a leírtaktól eltér.
Összességében a filára rápillantva egy funkciójára teljesen alkalmas, több kilóméteres túrán való részvételre képes, arányos felépítésű, mindenféle túlzásoktól mentes kutyának kell lennie, aki egy tanyasi környezetben is megállja a helyét. Egy fiatal filának esetenként akár egy 160 cm-es kerítés átugrása sem okoz akadályt.
A színe lehet a sárga minden árnyalatában, csíkos, fekete maszkkal és fülekkel, vagy nélküle. Az FCI-s standard megengedi a feketét, de a CAFIB-os nem. Az FCI-s szigorúbb a fehér foltokkal, megengedi a mancsokon, a szügyön és a farok végén. Egyéb helyeken nem kívánatosak. Fehér jegyek, melyek a test több mint negyedét elfedik, bünteti. A CAFIB-os engedékenyebb, fehér jegy lehet a lábakon, a mellkason és a farkon, és ritkább esetben a nyakon és a fangon, egészen a fejig.
Köszönet a képekért Marcus Flávio Moreira-nak és Guilherme Trindade Reis-nek és a videoért Vera Katharina-nak.